"Papa, mama, gyerekek, csupa szíve szeretet...." Mézga család szerint. Tényleg így van.
Kis Mazsola annyira élvezi a családi ünnepeket, hogy már napokkal korábban kezdi emlegetni, sorolgatni a családtagokat: mami, papi, déjdi (az ő nyelvén, dédi), apa, bátyus, ana (szabad fordításban anya).
Még nem érti, nem tudja, csak annyit lát, és érez, hogy készülődünk sütünk, főzünk, szervezkedünk.
Így volt ez mai is: anya kenyeret süt. Ami hálistennek szokványos, mert egy ideje magunk sütjük a kenyeret, amit elfogyasztunk. De ez most más, kicsit nagyobb a mennyiség.
Úgy gondoltam, hogy most ne ezzel bíbelődjek sokat, hanem inkább az ebéd előkészítésssel. Így maradt a DNK.
Vagyis a Dagasztás Nélküli Kenyér. Ideális, ha nincsen sok időm dagasztani, és ha valami igazán különlegessel akarom meglepni a családot. Eredetileg Dolce Vita oldalán olvastam A kenyérről. Majd kipróbáltam, és nem csalódtam. tényleg nagyon nagyon finom. A héja olyan ropogós, hogy nem lehet leírni, a szerkezete tökéletes, kissé ragacsos, de tényleg csak kissé és mégis omlós. Látványa gyönyörűűűűű.
Elkészítése pedig pofon egyszerűűűűű.
Hozzávalók:
3 csésze liszt ( a csésze 2,5 dl-es) nekem csak sima BL 55 lisztet sikerült beszereznem
1,5 csésze víz
1,5 tesáskanál só
kicsit kevesebb mint fél teáskanál szárított élesztő
A lisztet egy nagy tálba szitáltam, hozzáadtam a sót és az élesztőt. Jól, alaposan elkevertem.
Vár rá 12 óra pihengetés, kelés szobahőmérsékleten. Itt tartok én is most. Holnap reggel jön a folytatás.
Én most dupla adagot készítek a nagy családra való tekintettel. Hmmm...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése