Egy szóval: SZUPER volt a mini szabi. Minden percét nagyon nagyon élveztük!! Egy biztos, szeretnénk újra menni (jó lenne nem csak mini szabira menni:-))))) De azért nem szaladjunk ennyire előre.
Már az eleje is nagyon izgalmas volt. Én naivan azt gondoltam, hogy majd pénteken délután, na jó késő délután elindulunk. Ezzel szemben az én Kis Mazsolám délután 5 órakor (igen, igen ilyen későn) elaludt az ölemben. Nagyon nagyon fáradt volt és nagyon meleg is volt. De ez még nem volt elég egészen 7 óráig aludt. tudtam, hogy ennek súlyos következményei lesznek ;-)))). Lett is, de ezzel akkor még nem is akartam foglalkozni. Boldog voltam, hogy este 8-kor végre elindultunk szabira. Hálaistennek, hogy nem kellett messze mennünk, mindössze 20 perc autóval. Ahogy már említettem, mindent vittünk. Kis autó, nagy autó, fűnyíró, dömper, három kerekű bicikli, labda, egy csomó vízipisztoly, minimum egy talicska ruha (mindenre felkészülve, rövid, hosszú ruha, vékony, vastag ruha , ha esetleg esne a HÓ!!!) Egy csomó pelus és popsi törlő. Kis mazsolának keksz (amit apa és anya is szeret:-))))) Ó, te jó ég mennyi minden!!!! Az egész ház!!!
A hab a tortán Kis Mazsola fürdős csónakja, ami már nem fért sehova, csak a fejünk fölé, no persze felfújva. Így aztán úgy néztünk ki, mint egy szardíniás doboz!!! Már csak egy kevés olaj kellett volna. Azon is gondolkoztam, hogy úgy csinálok, mint a kutyik, kidugom a fejem az ablakon!!! Aztán még sem!!
No, azért odaértünk. Kb este 9 órára. A dédi már tárt kapukkal várt és széles öleléssel üdvözölt minket.
Én, mint a málhás szamár kipakoltam az autóból, apa és Kis Mazsola pedig hatalmas vízipisztoly csatát vívott. De annyira huncutok voltak, hogy én és a dédi is kapott a vízből. Sőt a végére arra utaztak a cowboyok, hogy minket locsoljanak.
Gondoltam, hogy gyorsan megvacsorázunk, megfürdünk és megyünk aludni!! Ó, mekkorát tévedtem. Elfelejtettem, hogy a kis drága aludt délután, vagy inkább este!! Így hát megvacsoráztunk (Kis Mazsola inkább dédivel vízipisztolyozott, pontosabban Mazsola locsolta dédit, dédi pedig hatalmasakat nevetett). Majd szép komótosan elmentünk fürdeni. Aztán jött a játék!!! Matricázás, autózás, labdázás, olvasás, rohangálás, természetesen mindezt szigorúan pizsiben!!! Igazi pizsi party volt. A dédit a felfújható ágyra is lefektette játszani!!! De kicsit hosszúra nyúlt a játék! Egészen hajnali fél kettőig tartott! Te jó ég!!!
De aztán reggel fél 10-ig húzta a lóbőrt a mi kis drágánk.
Majd jöhetett a játék csak apával természetesen!!! Anya csak akkor kellett, amikor némi cicire volt szüksége! Ja, és délután 3 órakor. Igen, igen, megint belestünk ugyanabba a hiába. Kis Mazsola elaludt, és egészen 5 óráig aludt. (apával és anyával együtt :-))). Ó, édes szabadság!
Aztán jött a lényeg!!! Játék, játék, játék!! Aztán mikor kicsit hűvösebb lett kimentünk a kertbe. Locsoltunk, zöldbabot szedtünk és élveztük a vidéki levegőt és a szabadságot!
Megint csak azt gondoltuk, hogy majd csak elalszik a mi kicsikénk! Megint nem így történt! A délutáni alvásnak köszönhetően újra csak nem aludtunk. Egészen 2 óráig!! (még jó, hogy délután aludtunk :-)))))
Én persze kidőltem, kb 1 órakor, egy fél órára. Aztán kissé begerjedtem (na jó nagyon, szánom bánom!!!). Ágyba parancsoltam (ici-pici eredménnyel). Kicsit sírt is a drágám, aztán meg én is........
Végül aztán aludtunk, reggel 9 óráig.
A vasárnap nagyon rövid volt. Éppen, hogy csak megettük az ebédet, ettünk egy fagyit. Én mondom a legjobb fagyi a vidéken. Majd kirándultunk egyet a környéken és késő délután már indultunk is haza......
Sok mindent tanultunk, az biztos ez alatt a pár nap alatt. Kár volt begerjednem, kár volt .....
Most már tudom, hogy e helyett "szimplán" csak élvezni kell azokat a pillanatokat amiket együtt töltünk.
Kis Mazsola annyit mondott ma maminak:
- Mami, megint megyünk mini szabira a dédihez!!
Ennél több nekem nem is kell! Keresem az időpontot a naptárban. Alapszabály, hogy nem tervezünk, mert akkor nem sikerül. De most még is! Mikor? Mikor? Már alig várom!!!
Igazi ajándék, lelki nass ez mindenkinek, dédi is fiatalodott ezáltal, s biztosan nagyon nagyon boldog volt ő is, meg ugye kis huncut is, hisz mindenki együtt volt, s a kedvét leste, a szülők meg élvezték, s gyönyörködtek az élet szépségeiben...csodás kiszakadni a megszokottból, itt érti meg az ember mi az igazán fontos, s, hogy az idő relatív, sok szép ilyen boldog pillanatot kívánok még, élvezzétek a nyarat, egymás társaságát, s a vidéki levegőt, a vidéki élet értékeit, szépségeit! Kellemes nyarat, minden jót kívánok: Andi. jó volt olvasni az élménybeszámolót, megelevenedett előttem, filmszerűen pörgött lelki szemeim előtt, a boldog, önfeledt napok krónikája. köszönöm!
VálaszTörlésKöszönöm a dicsérő szavakat! tényleg nagyon jó volt! Már alig várom, hogy újra mehessünk!
VálaszTörlésViszont kívánok minden szépet és jót!
puszi
Mazsola