Ami igaz, az igaz...

Mi már régen túl vagyunk a szüreten, már lassan meg is forrnak a borok. De hát most értünk oda, hogy elkészítsük a saját madárijesztőnket. Sajnos szükséges volt, mert a huncut kis madarak nagyon szeretik a szőlőt.
 Kis mazsola örömmel segédkezett! Először a sablonokat hordta szerte szét a lakásban, hol a madárijesztő kalapja, hol a kabátja hiányzott, de legjobban az almát szerette!! Mikor aztán összehorgásztam a darabokat, színes karton cipelésbe kezdett. Minden szín tetszett neki. Mindegy volt, hogy barna, sárga, piros, hullámos, vagy színes karton, csak vinni lehessen. Végül a kender zsinór vitte a pálmát.
- Guri, guri- rikkantotta és már szaladt is el a gombolyaggal. Aztán mintha Ariadné fonalát használtam volna, megtaláltam kisfiamat a lakás másik pontján csücsülve. Természetesen az összes fonal le volt tekerve, de sebaj, a gyerek meg van!!!
A sablonokat a színes kartonra fektettem, körberajzoltam, majd kivágtam és összeragasztottam.
Azóta az ajtóról vigyorog ránk és ijesztgeti a kis madarakat!!!
Íme:

Szabásminta igény szerint!!