Az én titkom (de csak az egyik...)

Már régóta maga sütöm a kenyeret a családnak! Persze előfordul, hogy a papi által hozott finom kiflire elcsábul Kis Mazsola, de igyekszem az általam sütött kenyérrel kínálni. Van egy "titkos" receptem.
Ezt imádjuk. Nagyon finom és sokáig elállna, ha maradna belőle. Apa minden nap visz belőle az ebédjéhez, Kis Mazsola pedig reggelente eszi sült szilva lekvárral, vagy a nagy kedvencükkel "pazinellel". Póriasabb nevén párizsi.
Íme a recept: (Egyszer lemértem a hozzávalókat pontosan, azóta így sütöm, mondhatom fincsi!!!)
Hozzávalók:
5 dl langyos víz, 640 g fehér liszt, 70 g tönköly búza liszt, 46 g rozs liszt, 2,5 teáskanál só, 32 g vaj, 7 g porélesztő, (nekem a Lidl-s jött be) 6 g kristálycukor

1. Egy megfelelő méretű tálba szitálom a liszteket, hozzáadom a sót, vajat, porélesztőt és a cukrot.
2. Ráöntöm a vizet az alapanyagokra, majd dagasztom kb. 15 percig. (míg csepeg az eresz, azaz lecsöppen az első izzadság csepp a homlokomról :-))))
3. Majd jön a kelesztés. A titok a hosszú kelesztési időben van: én délután kb 17 órakor álok neki dagasztani, utána pihentetem a tésztán este 21 óráig. Közben vissza dagasztom néhányszor.

4. Jöhet a sütés és az isteni finom friss kenyér illat. 21 óra körül kiszakajtom a kenyeret a sütő edényembe. Majd 10 perc múlva bekapcsolom a sütőt.

5. A sütőt 200 fokra elő kell melegíteni, az utolsó 10 percben egy hőálló tálba vizet kell tenni és a sütőbe kell tolni, hogy megfelelően párás  környezetbe kerüljön a kenyerünk. Ettől a kenyér héja ropogósabb lesz, állaga pedig sokkal jobb.

6. A kenyér tetejét be lehet vágni kereszt alakban, vagy két csíkban, így még tetszetősebb lesz. Majd irány a sütő. kb. 30 percig hagytam 200 fokon, majd 40-45 percig 150 fokon hagytam száradni még.
Kicsit későn készül el, de nálunk így alakult ;-))))