2011. október 11., kedd

Kis Mazsola kedvence

Még augusztus végén kezdte el mondogatni mami ezt a kisfiamnak. Aztán mindenkinek annyira megtetszett, hogy csak ismételgettük, persze nem tudtuk végig, csak az elejét. (elhatároztam, hogy megszerzem és megtanulom és megtanítom neki) De kisfiam már megtanulta, annyira megtetszett neki, hogy a dédimaminak is ezt ismételgette a telelfonba: vége van, vége van a nyárnak. Igen, sajnos vége van, ezt már igencsak érezhettük a napokban.
Íme hát a verses mese, az új kedvencünk:

Móra Ferenc: A Cinege cipője ( verses mese )

Vége van a nyárnak,
Hűvös szelek járnak,
Nagy bánata van a
Cinege madárnak.

Szeretne elmenni,
Ő is útra kelni.
De cipőt az árva
Sehol se tud venni.

Kapkod fűhöz-fához,
Szalad a vargához,
Fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.

Azt mondja a varga,
Nem ér ő most arra,
Mert ő most a csizmát
Nagy uraknak varrja.

Darunak, gólyának,
A bölömbikának,
Kár,kár,kár,nem ilyen
Akárki fiának!

Daru is, gólya is,
A bölömbika is,
Útra kel azóta
A búbos banka is.

Csak a cinegének
Szomorú az ének:
Nincsen cipőcskéje
Máig se szegénynek.

Keresi, kutatja.
Repül gallyrul gallyra:
"Kis cipőt, kis cipőt!"-
Egyre csak azt hajtja.

A kertről készült képeket hoztam, amelyek az utolsó igazi napsütéses napon készültek.





 















egy kis virág....



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése