A csalán minden része gyógyító hatású: gyökerétől kezdve a szárán és a levelein keresztül a virágjáig. Már
az ókorban a legnagyobb megbecsülésnek örvendett. Albrecht Dürer (1471-1528) olyan angyalt is festett, aki csalánnal a kezében repül a Mindenható trónusához. A svájci Künzle tisztelendő írásaiban megemlíti, hogy csalánt már régen kiirtották volna, ha csípőssége meg nem védi ettől. A rovar- és az állatvilág már rég
eltüntette volna.
A csalán a legjobb vértisztító és egyúttal vérképző gyógynövényünk. Mivel kedvező hatással van a hasnyálmirigyre is, a csalánteával a vércukorszintet is csökkenthetjük. Gyógyítja a húgyutak megbetegedéseit és gyulladásait éppúgy, mint a vizeletpangást. Mivel egyúttal a székletürítést is könnyíti, főleg tavaszi kúrához ajánlható. Mióta tudom, hogy a csalánnak milyen gyógyereje van, szokásommá vált egy négyhetes tavaszi teakúra, amikor a friss hajtások megjelennek és egy őszi teakúra, amikor a sarjúkaszálást követően
mindenütt friss hajtások bújnak elő ismét.
Kényesebb fogyasztói azonban fel is javíthatják az ízét némi kamilla vagy borsmenta hozzáadásával. A népi orvoslásban a csalántea hetekig tartó ivókúra formájában máj- és epebántalmak, lépmegbetegedések, még a tumort is ideértve, a gyomor és a légzőszervek hurutos megbetegedései, gyomorgörcsök és -fekélyek, bélfekélyek és tüdő-megbetegedések ellen javallt. A teát csak forrázzuk, nehogy az értékes hatóanyag elillanjon belőle. Megelőzés céljából akár egész éven át ihatunk csalánteát, de csak egy csészével naponta. Vírusos megbetegedésektől és baktériummal fertőzött váladékoktól ugyancsak hatásosan véd.
Bizonyos életkorban csökkenni kezd a szervezet vastartalma. Fáradékonyság és kimerültség tünetei lépnek fel ilyenkor, az ember úgy érzi, hogy megöregedett és a teljesítőképessége sem a régi. Ilyen esetben a legjobb eredménnyel alkalmazhatjuk vastartalma miatt a friss csalánt. Átsegít bennünket ezen a mélyponton. Csalánkúra után viszonylag hamar jobban érzi magát az ember testileg, visszatér energiája és alkotókedve, ésszemmel láthatólag külsőleg is rendbe jön.
Forrás
Maria Tereben: Egészség Isten Patikájából Hungari Print nyomda és Kiadó, 1990 p.16-17.
Szóval, már a teája is egy szuper dolgog. De én nem hagytam magam, gondoltam megkóstolom. Illetve megkóstoltatom a családdal. Főztem belőle levest és csalános rétest! Hmmmm
Hozzávalók:
50 dkg friss csalánlevél, 1 nagyobb burgonya, 1 leveskocka, 1 dl tejszín, 1 gerezd fokhagyma, ízlés szerint őrölt bors, só
1. A csalánt forró vízben megmossuk, majd többször hideg vízben, így elveszti a csípősségét. (bevallom én ekkor is csak gumikesztyűn keresztül simogattam csak :-)))) Lábasba szórva 1 liter vízzel felöntjük a leveskocka társaságában és az apróra vágott burgonyával kb. 20 perc alatt lefedve kis lángon puhára pároljuk.
2. Kissé hűlni hagyjuk, majd a tejszínnel dúsítva leturmixoljuk. Ízesítjük, sóval borssal és a fokhagymával.
Isteni!
Csalános túrós- rétes
Hozzávalók:
60 dkg zsenge csalánlevél, 25 dkg túró, 1 tojás, 1 púpozott evőkanál búzadara, só, bors és reszelt szerecsendió ízlés szerint, 2-3 gerezd fokhagyma, 1 csomag leveles tészta, 1 felvert tojás a tészta megkenéséhez
1. A csalánt a levesnél olvasottak szerint előkészítjük. Egy leveskocka társaságában megfőzzük. Majd leszűrjük és kissé megszeljük.
2. A túrót, a tojást, a búzadarát, a fokhagymát és a fűszereket összekeverjük, végül hozzáadjuk az összeszelt csalánleveleket. Kb 10 percig hagyjuk pihenni, hogy a búzadara megdagadjon.
3. A leveles tésztát kihajtogatjuk, majd a közepére egy csíkban ráhalmozzuk a csalános tölteléket. A tészta egyik oldalát óvatosan ráhajtjuk a töltelékre, megkenjük a felvert tojással, majd ráhajtjuk a másik oldalt.
4. Majd egy gyors mozdulattal a rétest a sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük, úgy, hogy a a hajtások alulra kerüljenek. Újból megkenjük a felvert tojással és 180 fokra előmelegített sütőben kb 15-20 perc alatt aranybarnára sütjük.
Azt hiszem, veszélyben vannak a csalánok! MIND MEGESZEM ŐKET!!!!!