A zár és a kulcsok!!

A napokban kaptam egy nagyon szuper könyvet a barátnőmtől. Kell a korlát a gyermeknek címmel. El kezdtem olvasni, és már Vekerdy Tamás előszava után éreztem, hogy egy szuper olvasmány a kezemben. Még csak a 30. oldalnál tartok, de ha tehetném, le sem tenném. Számos nagyon hasznos kis történetet olvastam már most. Gondolom, majd később jön hozzá a hasznos info is!
Ami azonban, már az elején nagyon bejött, hogy az író azt mondja, hogy legyünk a gyermeknevelésben is nagyon kreatívak. Az egyes felmerülő problémákat,  zárakhoz hasonlítja, amelyeket álkulccsal próbálgatunk kinyitni - megoldani. Néha elsőre nyílik a zár- meg tudjuk oldani a problémát- néha sokadszorra sem sikerül kinyitni.
Nos, kissé messzire kalandoztam, de magunkra ismertem.
Ugyanis a mi Kis Mazsolánk, hogy is mondjam, szeret fürdeni, de a fürdőkádig eljutni vele nem egyszerű. Próbáltuk már különféle csalogatós módszerrel eljuttatni a kis kádig.
Vettem neki szappanpelyheket, amiket jó magasról lehet a vízbe szórni (közben a 3. és 4. kezével vetkőzteti a csimotát), majd aztán kaptunk egy aranyos fürdős vízilovat, amit, ha a kád oldalára tapasztunk és a fején található helyes kis lukon vizet öntünk bele alul megtölti egy kis forgót és mindenféle kis kütyüt. Szóval jó kis játék!
Majd hatalmas fürdőhabot csináltunk és még a feje tetejére is habot mertünk, ami persze a szemébe csorgott és  sírva fakadt.
A legviccesebb cselt múlt héten találta ki apa. Én fogtam a hasamat a nevetéstől!! Mivel apa kis házat épít Mazsolának, melynek csőváza lesz, a lakás egy ideje tele van villanyszereléshez használt csövekkel. Vannak rövidebb és hosszabb darabok. Végső kétségbeesésünkbe azt találtuk ki, hogy a csővel fújjuk a fürdővizet, ami hatalmas buborékokat vet. Apa a kád szélén ült és csak fújta a kb 2 m hosszú csövet eléggé érdekes pozícióban, kisfiúnk pedig egyre csak kacagott, azon az édes gyöngyöző hangon. Én  pedig térdeltem a kád mellett (vagy feküdtem) és fogtam a hasamat a nevetéstől.
De sajnos az utóbbi napokban nem vált be semmi csel (nem nyílott az a fránya zár, hiába próbáltuk megannyi kulccsal) és ahogy egy ismert celeb anyu mondta PUMÁZTUNK, azaz nem fürödtünk. Dehát valamit ki kell találni.
Aztán jött a megoldás véletlenül. Mivel Mazsola baba nem akart fürdeni, apát elküldtem zuhanyozni a gyerek fürdetése előtt. Majd apa egyszer csak kikiabált a zuhany alól.
-Gyere fiam, zuhanyozz velem!
Mire Kis Mazsola vidáman odakiáltott
-Megyek apa! -kiabált vissza boldogan és már rohant is a fürdőszobába, ahová eddig még elhúzni sem lehetett.
Azonnal le kellet vetkőztetni és már szinte ugrott is be a kádba kacagva zuhanyozni. Gyorsan megmosdattuk, nagyokat kacagtunk, mert nem csak a fiúk, hanem én is nyakig vizes lettem. Ja és a fürdőszobáról nem is beszélve.
De mit sem számított, hiszen végre hosszú ideje először nagyokat  nevettünk fürdés közben, nem kellett könyörögni és rimánkodni. Csak nagyokat nevettünk és nevettünk és nevettünk....
Igen, megtaláltuk (egy időre) zárhoz a kulcsot.