Kertness avagy mínusz egy kapor!

Kis Mazsola imádja a kertet, csak úgy hívja: " Az én kertem!" Minden nap megnézzük, ahogy mondani szoktuk a szemünkkel növesztjük a termést. Reggelente, amikor lemegyünk az udvarra, az első utunk, mindig a kertbe vezet. Számba vesszük a paprika, paradicsom palántákat, a salátát, a fűszernövényeket cukorborsót. Nézegetjük a még ki nem bújt növényeket.

Hamarosan itt a cukorborsó szüret!

Szirmait bontja a paradicsom is!

Az én kedvencem SALÁTA!!!

Egy kis fűszernövény.....

Kis Mazsola rendszeresen kapálja, gereblyézi, gazolja és öntözi a kertjét. Igaz igaz, nemcsak a gazoktól szabadul meg, hanem néha értékes növényektől is.  Így történt ez most is.
Az ágyások szélén kelt kapor. Mint gondos anya, letörtem egy kis ágacskát összedörzsöltem az ujjaim között és megmutattam neki milyen finom illata van. Elmondtam neki, hogy ezt tesszük többek közt a tökfőzelékbe (amit még szeret az én kisfiam:-)))), majd elmúlik, szoktuk mondani!! ). Az én drága kis csimotámnak annyira tetszik a kapor, hogy utána bárhol talált egy árva kis szálat is, azonnal kihúzta, ráadásul tövestül. Majd vidáman sietett hozzám, vagy a mamihoz:
- Kapar, kapor, kapor.
Sajnos sikerült majdnem a teljes kapor populációt kiirtania. Veszélyben a kovászos uborka!!!!