2012. május 31., csütörtök

Jelentem Front van!! Megint....

Sőt ennél több is van ma!!! Nemzetközi Front, Anya, Kaki és Cici nap van! HŰHA..... Halmozottan hátrányos helyzetűek voltunk ma! No, de ne szaladjunk ennyire előre! Kezdjük az elején!!
Azt, hogy jön a Front, az már tudtam. igen a kis levelibékám jelzett nekem, már tegnap! A szokásos menetrend szerint zajlott minden. Csak annyival tupírozva a dolgot, hogy most a mi kis drágánk nem aludt el időben, hanem egészen éjfélig húzta. (csak mellékesen számolok róla be, hogy elalvásig "kiolvastunk" néhány mesekönyvet, beragasztottunk egy-két-sok matricát, megnéztük apa összes szerszámos újságát, és még nagyon sok minden mást csináltunk!!!!!). Így aztán én is frissen és fitten ébredtem a mai frontos reggelen ;-)))))))
Ennek következtében Kis Mazsola annyira Anyás volt ma, hogy nem túlzással 1 méterre sem távolodhattam el az én édes kisfiamtól. De annyira nem, hogy miután ö befejezte az ebédet és lekéretőzött a helyéről, közölte, hogy én is menjek! De azonnal! (persze én még csak a levesig jutottam el) Ő azonban könyörtelenül követelt. Nem volt jó a mami, a papi, csak az anya!!! Így én menet közben igyekeztem ebédelni. Kicsit nehéz volt, mert rántott ponty volt az ebéd ;-)))
Hogy, hogy jön a képbe ezek után a kaka és a cici!
Menjünk egy kicsit vissza az időben!
Egyszer korábban olvastam, hogy egy híres celeb anyuka azt mondta, miután megszületett a kisfia ő is csak arról tudott beszélgetni a szintén gyermekes barátnőivel, hogy aznap éppen volt-e kaki, mennyit szopizott a baba, aludt-e éjszaka.
Nos, igen. Ezek nagyon nagy dolgok egy baba és egy anya életében. Főleg az elején.
Aztán később is. Így jártunk mi is. Kis Mazsola már két napja nem kakilt!  Már reggel éreztem, hogy ez a mai nap nem lesz egyszerű. A kis pocakja biztosan nem volt az igazi, érezte, hogy valami készülőben van. Ettől az én kis angyalkám annyira izgága és feszült volt, hogy szinte 5 percenként szólt, hogy:
-Anya! Kaka! Vedd ki! - sajnos az eredmény csak késő délután érkezett meg. Akkor viszont olyan illat volt, hogy hűűűűűű.
És végül a Cici! Nos, ez volt az egyetlen hely, ahol az én drága kincsem megnyugvást talált. Így aztán sokszor, sokáig űzte ezt az elfoglaltságot. ;-))))))
Én mondom nem volt egyszerű a nap! De a vége - mint mindig - HAPPY END! Kis Mazsola este 8 órakor már békésen szundikált!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése