Egy kis hagyomány Január 26. Pál napja

JANUÁR 26. PÁL NAPJA

A napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.
Bukovinai magyarok szerint: „Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna” (Bosnyák S. 1977: 166).
A legismertebb Pál-napi regula így hangzik:

Ha Pál fordul köddel,

az ember meghal döggel.

A laskóiak összefoglalták a csíziók lényegét egy versben:

Pál fordulása, ha tiszta,

Bőven terem mező, puszta,

Ha szeles, jön hadakozás,

Ha ködös, embernek sírt ás,

Ha pedig esős vagy nedves,

Lesz a kenyér igen kedves.

(Lábadi 1988a: 294–295)

A medvével való jóslás, amely ma általánosan Gyertyaszentelő napjával (febr. 2.) kapcsolatos, a határainkon belül és túl élő magyarságnál is gyakran Pál-naphoz kötődik. Pál napját a tél fordulójának tartják, és például a Bács megyei Topolyán ezen a napon jósolnak a medvével: ha kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg {7-120.} (Borus 1981: 24). „Pálkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint a nap süssön be” – tartották például Kecelen (Bárth 1984: 884).
Ismeretes e napon a haláljóslás az ún. pálpogácsával. Minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek. A néphit szerint akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak. A Dél- és Kelet-Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé inkább szilveszterkor sütik. A haláljósló tollaspogácsát az Alföldön Pál-napkor készítik, de Luca-napkor ugyancsak ismeretes lucapogácsa néven.
Libával kapcsolatos termékenységvarázslásra is vannak példák: Szeged környékén a lúd fenekét piszkálják meg ezen a napon, hogy szaporán tojjon. A Pál-napi tojásból kelt libát Csépán veszekedősnek, marakodósnak tartják.

A kapolyról származó mondás is pál napjához kapcsolódik:
"Januári meleg esső/ okoz nékes szűk eszendőt."
Pogányszentpéteren a pálforduláshoz a "fele kenyér, fele széna, fele fa" fogalmak is hozzátartoztak, vagyis ha a télire eltett ételeknek, takarmánynak, fának a fele még meg van akkor a család és a jószágok már kitelelnek.
Buzsákon úgy tartják, hogy a ezen a napon kell a tarisznáyba tenni a hagymát és megfordítva a szegre akasztani, az így megvarázsolt dughagyma nem magzik fel.(2)

Forrás
(2)Király Lajos: Somogyi népszokások I.Kiadó: Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógia Főiskolai Kar Somogy Megyei Pedagógus- továbbképző és Szolgáltató Intézete 24.p.